„Ma Németország kulturálisan nem létezik” – Schmidt Mária a Soros-hálózatokról, a Pride-ról és Európa hanyatlásáról

Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója egy német nyelvű interjúban élesen bírálta a nyugati, különösen a németek történelmi és kulturális dominancia igényét. Az Orbán Viktor miniszterelnök közeli tanácsadójaként is ismert történész szerint Magyarország történelmi önrendelkezése elidegeníthetetlen, és az országot nem kell „tanítani” saját múltjára.

– fogalmazott Schmidt.

Az interjúban visszaemlékezett arra is, hogy az 1980-as években ő volt az egyik első magyar ösztöndíjasa Soros György alapítványának, és hogy akkoriban még nem látta a támogatás politikai súlyát. Mint mondta, csak később vált világossá számára, hogy Soros pénzügyi befolyása szinte teljes mértékben a posztkommunista és balliberális elit megerősítésére irányult – míg a nemzeti, konzervatív hangokat kirekesztette. Kijelentette:

Schmidt szerint a magyar történelem feldolgozását hosszú évtizedekig a kommunisták és utódaik uralták, a Terror Háza Múzeum volt az első intézmény, amely ezzel szembement: „Mi törtük meg a múlt feletti egyeduralmukat. Ezért támadtak minket olyan hevesen.”

Arra a német kritikára, miszerint nem lehet a nemzetiszocializmust és a kommunizmust egy szintre helyezni, határozottan reagált:

„A mi országunk kétszer is megszállás alá került: előbb a nácik, majd a szovjetek által. Mindkettő totalitárius rendszer volt. Ennek feldolgozása a mi dolgunk.”

„Nem szeretjük, ha a nyugati nagykövetek diktálják, hogyan éljünk. Ez egy régi ország, nagy kultúrával – nem kérünk a kioktatásból.”

A riporter kérdésére, nem tartja-e problémásnak, hogy Alice Weidellel (AfD) közös pódiumon szerepelt, a történész élesen bírálta a németországi „kontaktschuld” (kapcsolati bűnösség) fogalmát, és kijelentette:

Orbán Viktor kormányát stabilnak nevezte, a korrupciós vádakat pedig képmutatónak: „Németországban lobbizásnak hívják, nálunk korrupciónak. De mi van Scholz Cum-Ex ügyével? Vagy Ursula von der Leyen botrányaival?”

Végül Európa jövőjéről elmondta: az Unió jelenlegi elitje gyenge, képtelen felismerni a kontinens valódi érdekeit. Hangsúlyozta: „új elit kell. Olyan, amely képes vízióval, realitásérzékkel és érdekképviselettel újrapozicionálni Európát.”

A beszélgetés végén Schmidt Mária azt mondta:

„Európa csak akkor maradhat fenn, ha tagállamai megerősödnek, saját érdekeiket képviselik, és közösen, de nem egymás fölé rendelve keresnek jövőt.”

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

***